Elmaradhatatlan mézes sütik, amiknek a nagy részét mindig kidobom, mert vagy odaégetem a végét vagy már rá se bírunk nézni, de a lényeg a készítés, ami mindig nagy fun, idén új elemmel bővítettem, készítettünk rá cukorhabos dekorációt, lehet még egy kicsit korai volt, mert szerintem Bonika többet evett a nyers habból, mint amennyit rákent a […] Tovább
Anyukám ötlete alapján készítettük ezeket a diós bonbonokat, amik mennyeien sikerültek: Bene kanállal ehette az olvadt csokit és imádta a golyócskaformálást, meg a habverést. Boni csak a végeredményt látta, de abból ő is kivette a részét. Bonika azért nem tudott tevékenyen részt venni a kézműves készülődésekben, mert mindig olyankor csináltuk, mikor ő délután aludt… nem […] Tovább
Idén nem sok önálló időm volt a készülődésre, de el is határoztam, hogy nem fogok éjszakákba nyúlóan babákat varrni, így nem is igen készültem el velük (ott ülnek szegények fejetlenül a szekrényben jobb sorsra várva), remélem mire az új baba születik meg tudom csinálni, mert ez lett volna az ajándék a fiúknak a babától, akiről […] Tovább
Kaptunk három tő szedret még két éve a szüleim tarcsai ismerőseitől. Tüskenélküli, borzasztó gyorsan nő, sok termett rajta már az első évben és finom, szóval olyan igazi gyerekbarát fajta. Bonika először nem csípte, aztán idővel már első útja a bokorhoz vezetett, ahogy kiengedtem az udvarra, sajnos már leérett, de sok finomságot készítettünk belőle a nyáron. […] Tovább
Pacsi kutya bőszen növesztette a pocakját, a meglepetés kiskutyák érkezését már nagyon vártuk, mivel az állatorvos azt mondta, ha már az emlők is dagadnak 1-2 nap és büszke többkutyás gazdik leszünk. Pacsi elkészítette a tökéletes fészket, ahol majd a kiskutyáit elhelyezi, szóval ő is érezte már, hogy itt az idő. […] Tovább
Nem azért mert az én gyerekeim, de olyan szépségesek 🙂 és okosak van, hogy egy a céljuk: és van, hogy nem Tovább
A kapunk előtti padon üldögéltünk, mikor egy kutya odaszaladt hozzám és a mancsát a térdemre tette. Persze meg is ijedhettem volna, de tekintettel arra, hogy mind a két gyerekem 2 méteres körön belül tartózkodott nem engedhettem meg magamnak ezt a luxust. Kiderült, hogy nincs is ok a pánikra, mert Pacsi -végül ezt a nevet adtuk neki- […] Tovább
🙂 Kimentünk az erdőbe sétálni és Paja adott Benének egy botot. -Dehát nekem nem kell túrabot, nem vagyok én öreg bácsi. 🙂 Bene panaszkodott: -Fáj a lábam. Nem a bőr, nem a hús fáj, hanem a csont fáj. -Itt fáj? – kérdeztem és megfogtam a lábát. -Hát nem érted? A csont fáj. 🙂 Bene méhecskét […] Tovább
🙂 Bene citromot eszik, eltorzult arccal, mert annyira savanyú. -Túl savanyú, de szeretem, mert én egy dombmászó vagyok. 🙂 -Boni egyél, mert éhes maradsz-mondta anya vacsoránál -Boni szopizni fog tejcsit. Ez ennivaló, nem lesz éhes – mondta Bene megnyugtatólag 🙂 -Ma tegnap van vagy ma? 🙂 Kedvencünk Bear Grylls a túlélő… Bene nyelvén dombmászó. Benedek […] Tovább
Legutóbbi hozzászólások