Ledaráljuk, fűszerezzük, töltjük. Pikk-pakk. Ez volt az elképzelésem. Sajnos már az első lépésnél elakadtunk, hálát adok az égnek, hogy nem egy fél disznóval kezdtünk, mert még most is darálnánk a húst… A hagyományos öntvény húsdarálónk, csődöt mondott, három centi kukac után elkezdte visszafelé köpni a pépet . Nem, nem a kés volt benne fordítva, mindent […] Tovább

Én egész nap pakolok. Nem a rend az életcélom, de ha nem tennék helyre egyfolytában valamit, ami mellett éppen elhaladok, akkor a nap végén belefulladnánk a morzsába és a szétdobált cuccokba. Nagy megkönnyebbülés volt számomra mikor kiderült, hogy a mindenbe belekezdek, de semmit nem fejezek be típusú háztartásvezetésnek van hivatalos elnevezése is. Ez valahogy legalizálja […] Tovább

Jelentem, hogy a szomszédságunkban december 29-én 23 órakor elkezdődött a szilveszteri tűzijáték. Az előbb felkelt a pár nap múlva egyéves Dánielünk (mostanság csak Daniló) és amíg segítettem neki visszaaludni, elkezdtek röpködni a jól ismert hangú petárdák valahol a közelben. Bár közismert piromán vagyok, a tűzijáték nem tartozik úri hóbortjaim közé. A tűz iránti szenvedélyt a […] Tovább

Ötévesünk ahogy átlépte a kori pálya határát, már siklott is a jégen. Még a nyáron kapott görkorit, azzal már elég jól megy, így a korcsolyázás már csak egy lépés volt. Nem gondoltam volna, de látva a koripálya közönségét nem történelmi eset, hogy egy három éves is meg tud tanulni korizni. Ezen felbuzdulva, Boninak is béreltünk […] Tovább

Kikerült egy posztom az index címlapjára. 25ezren olvasták és ízekre szedték. Mára visszaállt a blogom látogatottsága a szokásos 40-re, én ezzel is elégedett vagyok. Nyugodtan írhatok újra a töltött káposztáról, a kókuszos szaloncukorról, a sült csirkéről és hasonló érdekfeszítő dolgokról. Bár talán ezekről sem lehet büntetlenül írni, mert ha ilyesmire van kerete egy három gyerekes […] Tovább

A volt kedvenc pékségembe mentem vásárolni, ahol mindig a “tegnapi sütésű kenyeret” veszem féláron… az egyik 175 forintos tétel helyett az eladó 1750-et ütött be. Szóltam. Erre a másik eladó, aki értett a pénztárgépek nyelvén stornózta a számlát, majd teljes áron ütötte be a kenyereket. Pénztártól való távozás után visszamentem és ismét követeltem a jussomat. […] Tovább

Nyomtalanul eltűntek a kókuszos szaloncukrok, amiket ma készítettem a fiúkkal. A szaloncukorrablók nyomát nem sikerült követni, mert az egész nappaliban egyenletes rétegben vonták be a szőnyeget kókusszal, ezért nem tudtam megállapítani merre távoztak. Egy biztos a teljes készletet elvitték, nem maradt semmi a fa alá. Szerencsére sikerült megörökítenem az édességet mielőtt eltűnt volna. Bocs a […] Tovább

Fehér filcből készültek, egy kis gyapjúval tömöttek, pelenkaöltéssel sárga hímzőcérnával körbevarrva, aranyruhába öltöztetve nagy szeretettel a három kis ördögbőrbe bújt angyalkámnak. Tovább

Narancssárga angyalkákat festettünk ma, papírra, falra… az angyalt megrajzoltam és a fiúk feladata volt a festés. Boni kitartóan festette az angyalokat, fel se lehetett állítani az asztaltól. Volt még itthon egy kis maradék narancssárga falfesték, ezt használtuk vízzel hígítva, nagyon jól lehet dolgozni vele (Polifarbe) Mikor Bene meglátta, hogy a falat is angyalokkal dekorálom (papírt […] Tovább

Minimál kellékekből is csili-vili karácsonyfadísz készíthető. A söröskupakokból eredetileg csörgődobot akartam csinálni, de most feláldoztuk őket karácsonyfadísznek. Egyszerűen becsomagoltam őket arany anyagba: a boros dugókat pedig bevontuk selyempapírral (tojást használtunk ragasztónak) majd arannyal dekoráltam. A selyempapírkenésben Boni volt a segítőm. és itt a mester, nagyon gyors a keze 🙂 Tovább